A munkavállalók ösztönzésének és a jóléti kiadásokhoz való hozzájárulásnak egyik modern és rendkívül költséghatékony eszköze a béren kívüli juttatások rendszerének vállalati, intézményi bevezetése.

Ennek módja, hogy a cég munkáltatói szerződést kössön az egészségpénztárral, amiben átvállalja a dolgozók tagdíjfizetési kötelezettségét. A vállalt összeget intézményi szinten egységesen kell megállapítani: összegszerűen, vagy a munkavállalók alapbérének bizonyos százalékában.

Az ily módon a munkavállaló számára juttatott összegek költségként számolhatók el, adó- és járulék nem terheli azokat. A dolgozók szempontjából nem számítanak adóköteles jövedelemnek.

A cég fizetésemelést tervez. Erre vállalati szinten, egy munkavállalóra vetítve havi 21.450 Ft-ot tudnak elkülöníteni. Ez a minimálbér 30%-a, az adómentesen juttatható pénztári támogatás maximuma.

Az alábbi táblázatban kimutatjuk, hogyan alakulnak a munkáltatói költségek és a dolgozói keresetek bér jellegű kifizetés, illetve egészségpénztári befizetés esetén.
 

Munkabér jellegű kifizetés esetén
Munkáltató költségei		Dolgozó költségei
Dolgozó járandósága	14.264 Ft	18% személyi jövedelemadó	2.568 Ft
24% nyugdíjjárulék	5.148 Ft	9,5% nyugdíjjárulék	1.355 Ft
5% egészségbiztosítás	1.073 Ft	6% egészségbiztosítás	856 Ft
3% munkaadói járulék	644 Ft	1,5% munkavállalói járulék	214 Ft
1,5% szakképzési hozzájárulás	322 Ft	Összes levonás	3.473 Ft
Összes kifizetés	21.450 Ft	Nettó kereset	9.272 Ft
Költséghatékonyság 18% SZJA esetén			43%
Egészségpénztári tagság esetén (egy évre átlagolva)
Munkáltató költségei		Dolgozó költségei
Pénztári befizetés	21.450 Ft	Pénztári levonás (max. 7,3%)	1.567 Ft
Nettó kereset			19.883 Ft
Költséghatékonyság			93%